Az M4-es sorsa a legmostohább Magyarország autópályái közül. Főleg azért, mert már soha nem fog elkészülni. Szolnokra 2020-ben érhet el az autóút. A román határt időközben gyorsabb lett elérni a hosszabb M3-ason, mint a 4-esen.
Az Orbán-kormány elképesztő tempóban építi országszerte az autópályákat, autóutakat. 2020-ig 943 km-nyi 2×2 sávos autóutat tervez a jelenlegi 1480 km-es hálózathoz (lásd: 1505/2016. Korm. határozat). Ha ez megvalósul, a 2100 km-es hálózattal rendelkező Ausztriát is lekörözzük.
A probléma az, hogy a fejlesztések a stadionépítések mintájára történnek: sokkal inkább mennyiségi, mintsem minőségi fejlesztésekről van szó; általában nem a meglévő forgalom nagysága vagy a régió gazdasági szerepe dönti el, hogy fejlesztik-e az úthálózatot, hanem lokális érdekek és a vakszerencse. Ez a fajta pontszerű szemlélet pedig komplex hálózatok fejlesztésénél finoman fogalmazva sem a legjobb iránytű.
A LEGJELLEMZŐBB PÉLDÁJA AZ ESZETLEN ÚTHÁLÓZATFEJLESZTÉSNEK AZ M4-ES AUTÓPÁLYA ÜGYE, AMELY – MOST MÁR NYUGODTAN KIJELENTHETŐ – SOSEM FOG ELKÉSZÜLNI. A LEGJOBB ESETBEN IS AUTÓÚT LESZ BELŐLE, DE MÉG EZ SEM KÉSZÜL EL 2030-IG TELJES HOSSZÁBAN.
Pedig a közlekedéssel foglalkozó szakértők körében évtizedek óta közhely, hogy az M1-es és az M5-ös mellett az M4-es utat valóban hasznos lett volna megépíteni, akkora a forgalma: bőven túllépi a 8-10 ezres egységjárműértéket átlagosan naponta. (Egy személyautó 1, egy teherautó 2,5, egy motor 0,8 egységjárműnek felel meg, stb.)
Jelen állás szerint viszont örülhetünk, ha a Budapesttől Abonyig, illetve a Berettyóújfalutól a határig tartó szakaszok elkészülnek 2020-ig autóútként. Hogy az igazán forgalmas 130 km-es köztes szakasznak (Abony–Szolnok–Berettyóújfalu) mi lesz a sorsa, egyelőre teljesen bizonytalan. A kormány is hallgatag a terveket illetően, pedig néhány éve még fűt, fát ígért az M4-gyel kapcsolatban.
Az M4-es a mai 4-es (Budapest–Szolnok–Püspökladány) és a román határra vezető 42-es utat (Püspökladány–Berettyóújfalu–Ártánd) váltaná ki. Nemcsak a belföldi forgalom erős errefelé, hanem a nemzetközi tranzit is, nem véletlenül része az európai közlekedési folyosók hálózatának is (TEN-T Comprehensive Network).
Ha a mai 4-es és 42-es utak forgalmát összevetjük például az M7-esével és az igencsak kihasználatlan M6-oséval, jól látható, hogy ahhoz képest, hogy csak fele akkora kapacitással bír a jelenlegi út, nagyobb forgalmat szolgál ki, mint az M6-os. Forgalma az M7-es autópálya Siófokon túli szakaszával vetekszik, ha figyelembe vesszük, hogy az M7-es autópályaként legalább kétszer akkora kapacitással rendelkezik, mint a főként 2×1 sávos 4-es.
Feltűnő – szemben a két autópályával –, hogy milyen erős a Románia felé tartó tranzitforgalom is: ennek az útnak az utolsó nagyobb szakasza (Berettyóújfalu–Ártánd) is zsúfolt.
Forrás: https://tldr.444.hu/2017/12/11/magyarorszagnak-sikerult-a-lehetetlen-epitettunk-egy-autopalyat-elkerulo-autopalyat
